Azt hiszem, végérvényesen elkönyveltek bennünket furának Tatán. Ma elindultunk vásárolni, egyrészt mindezt úgy tettük, hogy esett az eső, békás esőkabátban, gumicsizmában kerekedtünk útnak, de azért a rollert sem felejtettük itthon. Vicces látvány lehettünk.
Másrészt a boltban egy idő után biztosan azt hitte a biztonsági őr, hogy szórakozunk vele. Mindent megnéztünk, elolvastuk, mi miből készült. Pedig csak leveskockát, pop cornt és tejszínhabot kerestünk. Hiába, a szombati ebédhez, délutáni mesenézéshez elengedhetetlen dolgok ezek. Azt hiszem, még soha az életben nem tartott ennyi ideig ilyen kevés dolgot vásárolnunk. És leveskocka helyett végü
l egy kiló zöldséget vettünk, mert hiába néztük végig az összes különböző leveskockát, nem találtunk olyat, amiben ne lett volna pálmaolaj. Hidrogénezett ráadásul. Popcornt és tejszínhabot nagy nehezen találtunk, de közben a biztonsági őr elkezdett kétkedő pillantásokat vetni ránk, így sietősen távoztunk. Mindezt egy 6 éves gyerekkel, aki minden dologról megkérdezi, hogy ugye pálmaolaj nincs benne, mielőtt a szájába veszi.
A héten nem vettünk gumicukrot, keménycukrot és hasonló nasikat. Akkor kezdtem nagyon hálás lenni a kampánynak, ma azoban elgondolkodtam, teljesen át kell variálni az eddigi vásárlási szokásainkat. Hajrá glutén, tej és mostmár pálmaolaj mentes étkezés! 🙂
