„ Ahogy megláttam a beiratkozás lehetőségét eszembe jutott, hogy milyen rég volt már amikor az első órát a kislányommal én is végigültem. A lányom, aki nemsokára 16 éves lesz, a minap megköszönte nekem, hogy annak idején lehetőséget adtam neki arra, hogy a Helen Doronban angolt tanuljon. Ez a mondat nagyon elgondolkodtatott. Az általános iskolában 8 éven keresztül tanult németül, heti több órában, angolt nem lehetett tanulni. Az iskolaváltás szóba sem jöhetett csak azért, hogy angolt tanulhasson, ezért úgy döntöttem, hogy a német mellett külön angol nyelvoktatásra is járatni fogom. Így kezdődött a Helen Doron. Az első években mindössze heti egy alkalommal járt, kezdetben 45 perces órákra, majd ahogy nőtt, az órák időtartama is fokozatosan emelkedett, és ma már heti 1,5 órában tanul angolul. És ami számomra igazán elgondolkodtató: a német nyelvet 8 éven keresztül, az iskolában heti több órában tanulta, mégsem tud igazán németül. Az osztályzatai többnyire 4-esek és 5-ösek voltak, mégis bizonytalan volt a nyelvhasználatban. Ezzel szemben a Helen Doronban sokkal kevesebb heti óraszám mellett olyan angoltudást szerzett, amelyet valóban használni is tud. Nemcsak tanulta az angolt, hanem megszerette, bátran használja, és mára természetes része lett az életének. Szülőként számomra ez a legnagyobb különbség: nem az számít igazán, hogy hány órát tölt el egy gyermek egy nyelvórán, vagy milyen osztályzatot kap, hanem hogy a megszerzett tudást valóban tudja-e használni, és kialakul-e benne a nyelv iránti szeretet és magabiztosság. Mivel egyre többet értett az angol nyelvből ezért egyre több videót, filmet vagy más tartalmakat nézett angolul. Nagyon hálás vagyok neked Éva❤️, a tanároknak és az egész közösségnek azért, amit a lányomnak az elmúlt években adtak. És különösen sokat jelent számomra, hogy 15 évesen már ő maga mondta ki: „Anya, köszönöm, hogy angolt tanulhattam.” Egy szülőnek szerintem ennél nagyobb visszajelzés nem is kell."