A héten sok futkosós munkám volt, így jutottam le a Mamutban lévő Libribe is. Kedvelem azt a helyet, azt gondolom nagyon jól kitalálták, hogy a kétszintes könyvesboltot egy kicsit klubos jelleggel ruházták fel. Jó az elképzelés, hogy beletettek egy kávézót, hogy leülhetsz beszélgetni, olvasgatni, és nagyon jó lehetőséget kínálnak, arra, hogy teljesen megkívánj egy könyvet, így aztán majd nem tudod otthagyni, feltétlenül meg kell vásárolnod, és már el is érték a céljukat! 
Amikor elkezdtük csinálni a nyelvsulit, előttünk is, mint fontos cél jelent megy, hogy ne csak egy hely legyen a város közepén, ahová befutsz/hazafutsz, hanem legyen lehetőség egy kicsit klubos életet is élni. Kávénk még ugyan nincs, de a tea és a szörpök hasonló szereppel jelennek meg a suliban, igyekszünk folyamatosan otthonosabbá tenni a helyet, és jó látni, hogy az anyukák szívesen maradnak egy kicsit trécselni.
No, de nem ezért fogtam bejegyzésbe ma reggel, hanem azért, ami a Libriben fogadott, és nagyon elgondolkoztatott. Az üzlet felső szintjének közepén több hatalmas asztalon/posztamensen, piramis alakú gulában állnak a könyvek, és láss csodát, a rengeteg gúlából egy egész csak és kizárólag gyermekneveléssel foglalkozik! Vagy 1000 fajta könyv, csak ebben az egyetlen témában.
Hogyan nevelj, hogyan építs, hogyan fogadtasd el, hogy rombold le, stb… -könyvek sokasága. Mindezek ellenére én folyamatosan azt érzem, hogy a kisgyerekek neveltsége, gyerekszobája, kikopóban van, illetve ezt egy kicsit árnyalnám, vannak gyerekek, akik egyre jobban meg vannak nevelve, okosak, intelligensek, szófogadók és készségesek, és van egy másik csoport, akik pedig szabadosak, szertelenek, dekoncentráltak, illetlenek.
Miért van, hogy egyre több a könyv, a képzési metódus, mégis egyre kevesebb az eredmény?
A válasz valószínűleg a minőségileg nem megfelelően együtt töltött idő, azaz az a helyzet, hogy sok szülő bár együtt van a gyerekével, közben mos, főz, takarít, számítógép, stb. . . Ez pedig nem elegendő egy gyereknek. Persze láttam én már olyan anyukát, akinek a gyermeke attól függetlenül volt “No 1″, hogy anya folyamatosan úton volt és hajtott, telefonált és számítógépezett, de hidd el nekem: 100-ból 1.
A Helen Doron módszer persze nem kínál 100%-os megoldást erre. Nem is célunk, hogy helyetted neveljük meg a gyerekedet, aminek viszont biztos, hogy jó hatása van a gyerekedre, az a csapat, a csoportszellem.
Egy tanár, és egy kiscsoport, akik kell, hogy egymáshoz alkalmazkodjanak. Egyik héten könnyebben, másik héten nehezebben, viszont folyamatosan és rendszeresen együtt. Hisz a többi ember közé való jó beilleszkedés feltétele a helyes és elfogadott szociális viszonyok kialakulása.
Ez épül fel nálunk, és ezt nem fogod tudni egyetlen könyvből sem megmutatni a gyermekednek!
