Van három dolog, amiben minden Magyarországra látogató külföldi egyetért. Az egyik, hogy a magyar lányok gyönyörűek. A másik, hogy az ország tele van csodákkal. A harmadik pedig, hogy a magyarok rosszul vagy inkább csak sehogy sem beszélnek angolul.
Lássuk be, ebben sajnos többé-kevésbé igazuk van, hiszen miközben a fiatalok körében az angol nyelvtudás ma már alapelvárás, addig a harmincasok és annál idősebbek között kevesen beszélik jól a nyelvet. A lemaradók legtöbbször az idő- és a nyelvérzék hiányára hivatkoznak.
De vajon létezik-e nyelvérzék, befolyásolható-e valahogy a nyelvtanulás képessége és sebessége, illetve mit tehetünk, ha nekünk látszólag nem osztottak a jóból?
A korai nyelvtanulás hatása a nyelvérzék fejlődésére
A születés pillanatában az emberi test bármely nyelv(ek) elsajátítására képes. Nem vagyunk nyelvspecifikusak, azaz a szervek rugalmassága miatt a hangképző rendszer bármely nyelv sajátos hangkészletét képes tökéletesen megtanulni.
Az életkor előrehaladtával azonban ezek a szervek veszítenek rugalmasságukból, az agy pedig ‘rátanul’ az addig megismert nyelvek logikai felépítésére. Ennek következtében – illetve az idegennyelvi ismeretek megszerzésének hiányában – a nyelvek iránti fogadókészség csökkenhet. Épp ezért olyan fontos, hogy a gyerekek minél korábban, akár már babaangol keretében elkezdjenek megismerkedni az idegen nyelvvel.
A nyelvérzék létező fogalom
Még nyelvész körökben is gyakori vitatéma, hogy létezik-e az a bizonyos titokzatos nyelvérzék, amelytől egyesek táltosként, szinte tanulás nélkül sajátítanak el nyelveket, s amelynek hiányában másoknak szinte lehetetlen kihívás a nyelvtanulás.
Miközben az általános vélekedés az, hogy nyelvérzék márpedig nem létezik, valójában a mágikus nyelvtanulási készség körül felmerülő fogalmak finomhangolására van szükség. A nyelvérzék ugyanis egy olyan soktényezős fogalom, mely minden ember veleszületett képessége és amely megfelelő gyakorlatokkal, mindset-tel és rendszeres nyelvhasználattal, illetve – tanulással javítható.
John B. Caroll, az amerikai nyelvérzék-kutatás alfája és ómegája szerint a nyelvelsajátítás során meghatározó tényezők a(z)
- fonetikai kódolási képesség, azaz, hogy képesek vagyunk-e felismerni és azonosítani az anyanyelvünktől eltérő nyelvek hangkészletét, illetve összekapcsolni a tanult nyelv írásképét a kiejtéssel.
- nyelvtanra való érzékenység, azaz, hogy képesek vagyunk-e ösztönösen azonosítani az idegen nyelvi mondatok szerkezetét, felismerjük-e az alanyt, az állítmányt. Ez az ösztönös képesség később, az anyanyelvi nyelvtant illető tudás mélyülésével akár jelentősen is fejlődhet.
- induktív nyelvtanulási képesség, azaz, hogy magunktól felismerjük-e az adott nyelv szabályszerűségét, érezzük-e legbelül, hogy egy mondatot jól vagy rosszul építettünk fel.
- asszociatív memória, azaz a szótanulási képesség. A biflázás fontos, ugyanakkor, ha nem vagyunk képesek az ismeretlen hangsorokhoz jelentést társítani, vagy gyenge a memóriánk, komoly nehézségekbe ütközhetünk.
- verbális munkamemória mértéke, mely egy átmeneti információ tárolási képesség. Ez a néhány másodperc azonban az emlékezet kapuja, ugyanis itt feldolgozási és ‘betárolási’ munka is zajlik, tehát minél nagyobb a verbális munkamemóriánk, annál gyorsabban sajátítjuk el az idegen nyelvet.
- egyéni motiváció mértéke, azaz, hogy valójában mennyire és miért akarunk nyelvet tanulni, komolyan vesszük-e a feladatokat, gyakorlunk-e eleget és törekszünk-e a folyamatos fejlődésre.
- idegen nyelvi szorongás mértéke, azaz, hogy félünk-e megszólalni, megnyilvánulni az adott nyelven. Ennek a szorongásnak semmi köze sincs a valódi nyelvtudásunkhoz, ugyanis gyakran azokban a legnagyobb a mértéke, akik a legjobban beszélnek angolul. Gondoljunk csak bele! Vannak, akik nagy szókinccsel és tökéletes nyelvtannal is rettegnek megszólalni. Mások alig száz szó ismeretével is megértetik magukat. Mi a különbség? A szorongás és a motiváció mértéke, semmi más.
Hogyan fejleszthető a nyelvérzék?
Dr. Páli Judit klinikai neuropszichológus szerint a nyelvhasználat hatékonyságának biztosításához négy különféle modul összehangolt és eredményes működésére van szükség, melyek a következők
- a háromdimenziós tér észlelése (mozgás, szem-kéz, kéz-láb koordináció, térbeli tájékozódás képessége stb.);
- fonológiai kódolás modul (beszédelsajátítás, beszédértés, szótanulási képesség stb.);
- szintaktikai elemzés modul (nyelvtani szerkezetek felismerésének és azonosításának képessége stb.);
- tudatelmélet, vagy mentalizáció (humor, szólás-mondások, átvitt értelmű kifejezések felismerésének és megismerésének képessége).
A klinikai neuropszichológus szerint a nyelvérzék fejlesztésének legjobb módja épp ezért a rendszeres gyakorlás mellett a kötetlen mozgásos játék, a barkochba és szólánc típusú megmérettetések, a Tabu vagy más verbális készségekre is építő társasjátékok.
A mi véleményünk a nyelvérzékről
Nem mondjuk, hogy minden gyerek ugyanannyi idő alatt, ugyanazon a szinten képes elsajátítani az angol nyelvtudást. De arról meg vagyunk győződve, hogy reménytelen eset, idegen nyelvi kommunikációra képtelen gyerek, angoltanulásra alkalmatlan fiatal egész egyszerűen nem létezik.
Mi mindenkihez megtaláljuk a kulcsot, ha kell, minden diákunkért megharcolunk és nem adjuk fel, mert hisszük, hogy a gyerekek angol nyelvtudása mindannyiunk jövőjének kulcsa.
