Tíz éve vagyok Helen Doron módszertani oktató, hét éve pedig magam vezetem az országosan is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedő kalocsai oktatóközpontot. Helyszíni foglalkozásaink mellett Kalocsán és környékén 15 óvoda rendszeres vendégei voltunk – és remélem leszünk is, amint a Covid utáni újraindulás lehetővé teszi ezt számunkra.

Úgy érzem, a munkánk legnagyobb értéke, hogy az angol tanítással a gyerekek jövőbeni lehetőségeinek körét bővítjük, mintegy ajtót nyitunk számukra a világra. Szerencsére a kalocsai szülők is így látják, ezért sokan már eleve németre íratják az iskolában a gyermeküket. Teszik ezt azért, mert tudják, hogy a kicsi a Helen Doron nyelvórákon az angolt magabiztosan és stabilan elsajátítja majd. Ez pedig több, mint dicséret.

Hálás vagyok a családomnak, hiszen ők azok, akik nemcsak hisznek bennem és a módszerben, amit képviselek, hanem az operatív tevékenységekben is hasznos segítségeim. Hol marketing anyagokat szerkesztenek, hol laminálnak vagy éppen csomagolnak, hogy időt spóroljanak nekem a felkészülésre. Sok segítséget kapok helyben három kollégámtól, valamint a budapesti vezetőktől is, hiszen egy csapat vagyunk és közösek a céljaink.

Tudom, hogy amikor a tudatos édesanyák döntése nyomán egészen kicsi gyerekek érkeznek az angol foglalkozásokra az apukák még többnyire szkeptikusak. Néhány hónappal később azonban már nagyon büszkék a csemetéjükre és amikor a kicsi angolul is megszólal, végképp “megadják magukat”.

Kedves emlék számomra a kis Gergő, aki alig három hónaposan került hozzánk és édesanyjával hétről hétre a nyelvórák résztvevője volt. Fél évvel később aztán a babakocsi mellől egyedül tipegett be a foglalkozásra. Mint megtudtam, azok voltak az első lépései. Lehet-e ennél nagyobb elismerés?