Boros Katalin vagyok, és tizenöt éve vezetem a győri Helen Doron oktatóközpontot. Pályakezdő tanárként, külföldön szerzett tapasztalataim során ismerkedtem meg a projekt alapú nyelvoktatással. Azonnal felismertem a benne rejlő lehetőségeket, és itthon már kifejezetten ehhez illeszkedő munkahelyet kerestem magamnak. Így találtam a Helen Doron módszerre, mely egyben a tudatos szülők kedvence is.

A sajátélmény fontossága a nyelvoktatásban

Úgy tapasztalom, hogy amint a gyerekek passzív befogadóból aktív részesévé válhatnak egy – új ismeretek megszerzését célzó – alkotó folyamatnak, beindul intellektuális kíváncsiságuk, és közben rengeteg más területen is fejlődnek. Sikereket, közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük is magasabb szintre lép. A kis létszámban végzett csoportmunka pedig nagy mértékben fokozza a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát.

A tudatos szülők hosszú távra terveznek

Óriási büszkeség számomra, hogy azok a tudatos szülők, akik bizalmat szavaznak nekünk, többnyire tanfolyamról tanfolyamra haladva minket választanak. Így éveken át látom felnőni és fejlődni a gyerekeket, aztán pedig velük ünnepelhetek, amikor tizennégy évesen sikeres középfokú nyelvvizsgát tesznek.

Emellett fontos megemlítenünk azt is, hogy minden oktatóközpont értékközvetítő erővel bír. Az érintett témák mentén sokat beszélgetünk, kiszélesítjük a gyerekek látásmódját, és nyitottá tesszük őket a világban fellelhető sokszínűségre. Tudjuk, hogy a szülők számára az angol nyelvismeret mellett a személyiség formálása is kiemelkedően fontos, így környezetvédelemre, egészséges életmódra és más kultúrák iránti elfogadásra is nevelünk.

A siker nem marad el

A legtöbb szülő pontosan tudja, hogy gyermeke számára a mai világban elengedhetetlen a magabiztos angolnyelv-tudás. Mégis sokan vannak, akik a nyilvánvaló eredmények ellenére még mindig szkeptikusak a korai kezdeteket illetően. Szeretném, ha minél többen ismernék fel, hogy a Helen Doron módszerrel a valós nyelvtudás valóban könnyedén elérhető.

Nemrég egy kedves egykori tanítványom a londoni St. Mary’s University pszichológia szakán szerzett diplomájának fotója alá azt írta: „Drága Kati, szívből köszönöm, hogy a te angol tanításod megalapozta ezt nekem. Óriási támasz, sohasem felejtem el!” Biztos vagyok abban, hogy a szülei még nálam is sokkal büszkébbek voltak, és örültek annak, hogy időben döntöttek.