” … Az már kiderült, hogy az idegennyelv-tanítással foglalkozó szakemberek szerint valójában egyáltalán nem jelenthető ki, hogy a német nehezebb az angolnál, mivel minden nyelvben vannak eltérő nehézségű részek, ráadásul az sokkal fontosabb, hogy a gyerek először sikerélményekkel gazdagodjon.

Egyetért ezzel Németh Dezső, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének pszicholingvisztikusa is: „Jó, ha a nyelvtanulásban van sikerélmény, mert a nyelvtanulás nagy szenvedés is tud lenni. Ha elkezdesz idegen nyelvet tanulni, és nincs sikerélményed, akkor megutálhatod.” Németh szerint pszichológiai okokból a kényszerítés sosem jó a tanulóknak, ugyanis a motiváció nagyon fontos mindenféle tanulási helyzetben. Ezért ha a gyerek angolt akar tanulni – mivel úgy érzi, hogy ez hasznos neki, mert a számítógépes játékok és a filmek mind angolul vannak, és ráadásul sok társa is azt tanulja –, de ennek ellenére németet erőltetnek rá, az olyan lesz, mint korábban a kötelező orosznyelv-tanulás.

Minden szinten szinte minden

Esetleg az szólhatna a német elsődleges tanítása mellett, hogy angol amúgy is ragad a gyerekre, mivel filmeket néz, böngészi az internetet, és emellé nem árt a német – a szakember szerint viszont a mindennapi életben ez mégsem így működik.

Németh egyetért a nyelvtanárok azon állításával is, hogy a nyelvek között nehézség tekintetében nem igazán beszélhetünk különbségről. Bár a német talán kicsit nehezebb szerkezetű nyelv, mint az angol, inkább fázisok vannak, nullától száz százalékig. Utóbbi eléréséhez már ugyanolyan nehéz minden nyelv. A különböző szakaszok más nehézségűek: van olyan nyelv, ahol a kezdeti szakaszt könnyebb megtanulni, és olyan is akad, ahol középső szakasz a könnyebb.

Az angol, a francia és az olasz tipikusan olyan nyelvek, amelyek korán hatékonyak, és hamar lehet sikereket elérni bennük. Középfokú szint felett azonban már az angol tanulása is nagyon nehéz. Ezzel szemben például a kínai, a német, az orosz és a magyar az elején nagyon nehéz, és inkább a későbbi nyelvtanulási szakaszban lehet könnyebben sikerélményeket szerezni.

Az óvodai nyelvtanulás jó

A tervezet szerint az első idegen nyelvet az általános iskola negyedik osztályától tanítanák. A pszicholingvisztikus ennél korábbra rakná a kezdést. „Az angolt már az óvodában el lehetne kezdeni. Vannak már óvodai nyelvórák, ami nem azt jelenti, hogy nyelvtant tanulsz, hanem énekelsz és játékosan tanulsz angolul. Ez nagyon jó lehet. A saját gyerekem mellé én például már ennél korábban angol nyelvű bébiszittert fogadnék” – fogalmaz Németh.

Az óvodai nyelvóráknál nem cél, hogy a gyerek idegen nyelven, választékosan beszéljen, sokkal fontosabb a kiejtés és a fonémarendszer alapjainak elsajátítása. „Ez kicsit olyan, mint amikor megtanulsz biciklizni, aztán nem ülsz fel a biciklire húsz évig, utána mégis egyből tudod használni. Ez felel meg részben a kiejtéssel és a nyelvtannal kapcsolatos készségeknek. A nyelvet úgy lehet elképzelni, mint egy házat. A ház tégláit összetartó habarcs a lényege a nyelvnek, ez felelhet meg a fonémákról és a nyelvtanról való tudásnak. Ez automatikusan működő és készségszintű tudás. A téglák a szavak. Ha kicserélsz egy téglát – elfelejtesz egy szót –, az nem olyan nagy baj. Ha az alap megvan, később is vissza lehet hozzá nyúlni.”

Ehhez már az is elég, ha az óvodások énekelgetnek, játszanak, verseket és szavakat tanulnak. Fontos, hogy a tanulás ebben az életkorban valamilyen játékos formában történjen, különben káros is lehet, mert a gyerek megutálhatja a nyelvtanulást. Németh szerint akár első-második osztályban is lehetne kötetlenebb formában kezelni ezt.

A nyelvtanulás olyan, mint amikor kisgyerekek korán elkezdenek sportolni: ez nagyobb mértékben fejleszti a mozgásos készségeket, mint a későbbi sportkezdés. Később, ha komolyabban elkezdenek egy sportot, akár gimnazista korban, akkor nagyobb előnyre tesznek szert azokkal a társaikkal szemben, akik korábban nem sportoltak. A zenével is hasonló a helyzet. A szakember szerint a zene, a sport és a nyelv készségtanulás része nagyon hasonló, nem véletlen, hogy részben átfedő agyterületekhez is kötődnek.

A tervezet a második idegen nyelv elkezdését 7. osztályra időzíti. Németh szerint az jó ötlet, hogy ne egyszerre kezdjék, a két nyelv között lévő többéves elcsúszás is jó, viszont az elsőt nagyon korán érdemes elkezdeni. „Ha mondjuk elkezdjük elsőben az első idegen nyelvet, akkor érdemes ötödikre tenni a másodikat.”

Nulladik évtől

Még mindig sokakban él az a tévhit, hogy a gyerekeknek nem szabad korán nyelvet tanítani, mert magyarul sem fog rendesen megtanulni. A szakértő ezzel egyáltalán nem ért egyet. A nyelvtudomány, a pszicholingvisztika, a kognitív tudományok álláspontja szerint minél korábban érdemes elkezdeni idegen nyelvet tanulni, mert akkor lesz igazából hatékony. Az is tévedés, hogy összekeverednének a nyelvek a gyerek fejében – ez esetleg a nyelvtanulás első szakaszában lehet ideiglenesen igaz –, valójában azonban szépen meg tudja tanulni a két nyelvet.

A korai nyelvtanulásnak bőven vannak előnyei. A gyerek absztraháló (elvonatkoztató) képessége sokkal jobb lesz. „Ha csak magyarul tanulsz egy nyelven, a kutya szó összekapcsolódik a kutya jelentéssel. A szó és a jelentés egy lesz. Viszont, ha egy jelentésre, minthogy szőrös, ugató állat ott van angolul a dog  és a magyar kutya szó is, akkor már szétválik a szó és a jelentés.”

Sőt a nyelvtanítást akár egyből a születés után érdemes lehet elkezdeni, ugyanis a fonémák (a hangok elvont elemi egysége) percepciója (észlelése) már lezárulhat kétévesen vagy akár még korábban is. Az anyanyelv fonémái hamar behatárolódnak, ezért ha korán hall a gyerek más típusú hangingereket, más nyelvet, akkor gazdagabb fonémakészlettel rendelkezhet.

A japánok például nem igazán tudnak az l és az r fonémák kiejtése között különbséget tenni. Ez nagyjából az első másfél évben dől el. Ha ezalatt hallják más nyelvek fonémáit is, akkor sokkal dinamikusabb lesz a fonémarendszerük, és jobban tudnak majd idegen nyelveket is tanulni.  A szakértő szerint tehát a másfajta hangzókkal és nyelvtani szerkezetekkel való találkozás jó lehet.

Már az anyaméhben is

A születés utáni korai kezdés azért is lehet hatékony, mert az agyfejlődés korai szakasza zajlik, ami ráadásul nem is ekkor kezdődik, hanem már hónapokkal korábban. „Egyre divatosabbak az intrauterin (méhen belüli) kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy a gyerek már az anya hasában hall beszédet, zenét. Ez már hatással van arra, hogy később hogyan látja a világot” – mondja a kutató. Amikor a gyerek megszületik, fel van készülve arra, hogy információkat fogadjon be a környezetből. Ez tovább javul az első két évben, de azért a korai tapasztalatok fontosak.

Magyarországon a CEU-n Csibra Gergő kutatócsoportja foglalkozik csecsemőkutatással. Eredményeik szerint a csecsemő már nagyon hamar és nagyon sok képességgel rendelkezik, és téves az a gondolkodás, hogy a csecsemő születése után semmilyen képességgel nem rendelkezik, és majd ötéves korában már okosabb lesz.

Így tanulunk nyelveket

A nyelv elsajátítása három szintre osztható. Az első a már említett fonémarendszer, annak megértése és használata. A második a nyelvtan szintje. Ezek mögött részben a készségekért és automatizmusokért felelős emlékezeti rendszerek állnak. „Nem lehet például azt tudatosan eldönteni, hogy most nem akarom meghallani a másik beszélő félnek az igei szerkezeteit” – magyarázta Németh. Ezeket a készségeket érdemes már tízéves kor előtt elkezdeni tanulni.

A harmadik szint a szótár, maguk a szavak. Ez az, amit a legkönnyebben el lehet sajátítani későbbi életkorokban is. A pszicholingvisztikus szerint ha felnőtt korban kezdünk idegen nyelvet tanulni, az emberek körülbelül 10-15 százaléka képes anyanyelvi szinten elsajátítani azt. Tízéves kor alatti kezdéssel viszont megfordulhat ez az arány.

Az agyi képalkotó eljárásokkal készült kutatások kimutatták, hogy ha már valaki nagyon jól tud egy nyelvet, majdnem anyanyelvi szinten, akkor az idegrendszerben, a beszédért felelős rendszerben, a francia orvosról elnevezett úgynevezett Broca-területen mások az aktivitási mintázatok, mint annál, akinél nem készségszintű ez a nyelvtudás. Nagyon komoly különbségek vannak már idegrendszeri szinten is a későn és a korán tanult nyelvek között.

A szakértő szerint egy-két kutatás már mutatja azt is, hogy a korai nyelvtanulás jótékony hatással lehet az intelligencia fejlődésére. Statisztikailag valószínűbb, hogy okosabb lesz a gyerek, ha több nyelvet tanul, pont a már említett absztraháló képesség miatt.

Angolt a tévéből

Az agyi plaszticitás (a tanulási képesség idegrendszeri alapján képezi) egészen más gyerekkorban, mint a felnőtteknél. Bizonyos memóriaképességek másképp működnek fiatal korban, emiatt a korai és későbbi nyelvtanulás általában más idegrendszeri háttérrel rendelkezik. „Ez kicsit olyan, mint amikor egy felnőtt stroke-ot (szélütést) kap, és nem tud beszélni, mert a nyelvi produkcióért felelős agyi központjai sérültek. Amikor újra próbálkozik a nyelvet használni, részben más agyterületek segítségével tanulja meg a beszédet” – magyarázza Német Dezső. Ilyenkor az egyén sokkal nagyobb mértékben támaszkodik tanulás közben a tudatos, úgynevezett deklaratív emlékezeti rendszerre. Ennél hatékonyabb a nyelvtanulás, ha a készségszintű, úgynevezett procedurális rendszerre támaszkodik.

A szakértő szerint a korai nyelvtanítással azt lehet elérni, hogy a nyelv procedurális szinten legyen, ugyanis akkor lesz valaki igazán jó nyelvtanuló. A nyelvoktatásban tehát az a kérdés, hogyan lehet a nyelvtanulást átmozgatni erre a szintre. Emiatt lehetséges az, hogy a gyerek részben megtanulja a nyelvet akár a tévéből, rajzfilmnézés közben – az ilyen történetek nemcsak tévhitek. A magyar kutató találkozott olyan esettel, amikor egy autista gyerek csupán a tévéből tanult egy idegen nyelvet.”

/Idézet az Index Információs hírportál 2013.01.15.-i cikkéből Akkor most németet vagy angolt?- Laza Bálint 2013. január 15., kedd 14:41

http://index.hu/tudomany/2013/01/15/akkor_most_nemetet_vagy_angolt/

The post A nyelvtanulásról gyermekkorban appeared first on Helen Doron Debrecen - új.

1.) Nyelvelsajátításon alapuló nyelvfejlesztés

A HDEE Nyelviskola a 14 éves kor alatti gyermekek nyelvoktatásával foglalkozik. A vizsgált korcsoport nyelvfejlesztésére a Nyelviskola pedagógusai által alkalmazott módszer azon az elven alapul, amely megkülönböztet nyelvtanulást és nyelvelsajátítást. A 6-7 év alatti gyermekek esetében az idegen nyelvvel való ismerkedés és nyelvfejlesztés természetes és hatékony módja a nyelvelsajátítás, amely nem nyelvi, nyelvtani szabályok tudatos követésén, hanem természetes, mindennapi tevékenység közben nem-tudatos magatartáson alapul. Az idegen nyelvet értelmes szituációkban, rendszeresen halló gyermek a nyelvi szabályokat inkább érzi, mint követi. Nem a nyelvi precizitást értékeli ez a hozzáállás, sokkal inkább a kockázatvállalást, a próbálkozást, találgatást. Ezzel az is együtt jár, hogy nem egy speciális, különálló terület, az idegen nyelv fejlődik csupán, hanem a nyelvi impulzuson keresztül a gyermek egész személyisége. Mivel nem hagyományos iskolai, tanórai kontextusról van szó, a gyermek nincs kitéve egyfajta megfelelési kényszernek, hiszen fejlődését, eredményességét nem mérik osztályzatokkal. A hibajavítás is pozitív, kudarcélményt nem okozó módon történik a foglalkozásokon, csakúgy, mint abban a szituációban, amelyben a gyermek az első nyelvét elsajátítja. Az idegen nyelvvel való kapcsolat nem ’produktum-orientált’, nem kell adott időre számot adni az előmenetelről. Az idegen nyelvvel való foglalkozás, mint folyamat van jelen a gyermek életében.

2.) Tevékenység-alapú tanulás

A látott foglalkozásokon a korai nyelvelsajátítás egy másik alapelve, nevezetesen az, hogy a nyelvelsajátítás  élvezetes tevékenység közben kell hogy történjék, szintén jelen volt.  A kisgyermek számára elsősorban a játék, a mozgás, az éneklés, illetve e tevékenységek összekapcsolása jelent örömet. Ez az örömszerzés azonban nem öncélú: a gyermeki tanulásban elsőrendű szerepe van a tevékenységnek. Azt is mondhatjuk, hogy a gyermek nem azt csinálja, amit megtanult, hanem épp ellenkezőleg: azt tanulja meg, amit már csinált. A korai nyelvfejlesztésben éppen ezért hasznosak a mozgással összekötött tevékenységek, versenyek, állatok mozgásának utánzása, ritmikus mozgások, tánc, vagy körjátékok. A tevékenységek végzésére buzdító tanári utasítás azért is hasznos ebben az életkorban, illetve a nyelvvel való ismerkedés korai szakaszában, mert ad elegendő időt a produktív nyelvhasználat megjelenéséig is a receptív (a hallás utáni megértést segítő) készségek kialakulására. A gyermekkel foglalkozó pedagógus azonnal képet kap arról, hogy a gyermek megértette-e, vagy sem, amit hallott, hiszen mozdulataival fizikai választ ad. Ennek a fázisnak a neve a szakirodalomban: teljes testi válasz (Total Physical Response).

3.) A gyermek, mint értelem-teremtő

A gyermek ’értelemteremtő’ képességére alapoznak a HDEE pedagógusai, amikor arra számítanak, hogy a célnyelven adott utasításaikat, kéréseiket, tevékenységre való buzdításaikat a gyermekek örömmel teljesítik, mert megértik. Az idegen nyelv a gyermekhez, a tizenévesektől vagy a felnőttektől eltérően, nem kizárólag verbális úton, az egyes szavak megértése útján jut el. Az egyes szavak értelmének megalkotásában a gyermek számára nagy segítséget jelentenek a szituációk, cselekvések, az érzékelés, a vizuális és auditív szemléltetés, a pedagógus mimikája, gesztusai, amelyek a kommunikáció nem verbális eszközei.

4.) Az érzékelés, mint a gyermeki tanulás egyik módja

A kisgyermekek, mivel fogalmi gondolkodásuk nem olyan fejlett, mint a tizenéveseké vagy a felnőtteké, másféle módon, például érzékszerveik segítségével próbálják megismerni a körülöttük lévő világot, és értelmezni annak jelenségeit. Ezért fontos, hogy módjuk legyen sokfajta eszközzel, tárggyal kapcsolatba kerülniük tevékenység közben. Erre szolgálnak a különböző játék és sporteszközök, labdák, színes játékszerek, játékállatok. A látás és tapintás útján szerzett ismereteket jól egészítik ki a hallás útján szerzett ismeretek, amelyek, mivel idegen nyelvről van szó, elsődlegesek a helyes nyelvi modell, a nyelv hangzásának, intonációjának elsajátítása szempontjából. Ezen kívül a gyermekversek, mondókák, dalok ritmikája, rímei, hangzása, illetve a hallgatásukhoz kapcsolódó mozgásos tevékenységek (mozgásos érzékelés) a gyermeknek kellemes érzést jelent. A látott foglalkozásokon az érzékelés útján történő megismerésnek számos példáját láttam.

5.) A motiváció szerepe

A kisgyermek az idegen nyelv iránt akkor fog érdeklődni, ha az azzal való foglalkozás kellemes légkörben, stresszmentesen, örömteli, játékos tevékenységek formájában történik. A kisgyermekek nyelvtanárának az eszköztárában olyan tevékenységek kell, hogy szerepeljenek, amelyek ezeknek a kritériumoknak megfelelnek. A dicséret, a buzdítás, a mosoly a pedagógus mindennapi eszköze. A nem teljesen hibátlan nyelvi megnyilvánulások közvetlen javítása, memorizáltatása helyett a tanár a helyes nyelvi alakot ismétli, így a gyermeknek módjában van azt megjegyezni és rögzíteni. A kisgyermeket tanító pedagógus feladata semmiképpen sem a teljesítmény értékelése, és az elmarasztalás, hanem a pozitív attitűd kialakítására törekvés, amely a későbbi, iskolai nyelvtanulás során is a gyermekkel marad. A HDEE pedagógusai tisztában vannak ezzel a szereppel.

Összegzés:

A program óráinak meglátogatása, illetve a programban részt vevő szakemberekkel, kollégákkal történt megbeszélés során az a véleményem alakult ki, hogy a Helen Doron Early English Nyelviskola programja, valamint annak megvalósítása teljes mértékben megfelel a korai nyelvfejlesztésre vonatkozó korszerű szakirodalom elveinek. A nyelvelsajátítás elvén alapuló, tevékenység-központú, szituációkban, sok eszközzel és stresszmentesen történő nyelvfejlesztés folyik az óvodáskorú gyermekek számára, akik láthatóan élvezik a foglalkozásokat.  Semmi olyan tevékenységet nem láttam, amely a kisgyermek fejlődésére nézve káros lenne, hiszen nem tudatos tanulásról van szó.

The post Szakvélemény a HDDE programjáról appeared first on Helen Doron Debrecen - új.

Egy konkrét példából szeretnék kiindulni: egy baráti házaspár egyik tagja magyar, a másik pedig argentin. A kisfiuk két és fél éves, és angol bölcsődébe jár. Arról beszélgettünk – és őket is megkérdezték a bölcsődében – hogy akkor most tulajdonképpen melyik nyelv lesz az anyanyelve a kicsinek? Ez egy nagyon érdekes, és összetett kérdés. Az édesanyja a saját anyanyelvén, spanyolul, az édesapja szintén az anyanyelvén, magyarul beszél hozzá, a mindennapi életük pedig angol nyelvi környezetben zajlik. Ez talán zavarosnak tűnik, de számára ez a természetes. Bátran használja hol az angol, hol a magyar és hol a spanyol szavakat. Előnye vagy hátránya származik ebből?

A neuropszichológiai kutatások ma már egyértelműen bizonyítják, hogy az agyunk az első életévekben rohamosan fejlődik. Új szinapszisok képződnek, differenciáltabb lesz az agyunk sejtes felépítése, ezáltal összehangoltabban tud majd működni, bonyolultabb műveleteket is könnyen el tud végezni. Ezt a folyamatot nagymértékben katalizálja a nyelvtanulás, lehetőségünk van 4-5 nyelvet is elsajátítani úgy, mintha az anyanyelvünk lenne. A neuronpályák párhuzamosan alakulnak ki, mind egy-egy nyelvnek megfelelően.

Tévhitek

“Nem tanulja meg rendesen az anyanyelvét.”
“Összezavarodik”
“Ráér még később” 

Összefoglalva

Koncz-Kanyó Gabriella
Forrás: Online Pszichológia

http://www.onlinepszichologia.hu/hirek/egy-nyelven-vagy-tobb-nyelven#sthash.Yv4J6GCe.dpuf

The post Egy nyelven vagy több nyelven? appeared first on Helen Doron Debrecen - új.