Hungary
  • English for young kidsEnglish for young kids
    Angol nyelv gyerekeknek

    A Helen Doron diákok nem csak tanulnak hanem jól érzik magukat.

    Hogy miért?
  • English learning for childrenEnglish learning for children
    Próbáld ki!

    Ingyenes próba óra

    Központok
  • English for kids
    Kisgyerekkortól tinédzser korig
    3 hónapos kortól 19 éves korig minden korosztály részére izgalmas és érdekes tananyaggal
    Keress egy Oktató Központot
 

Vajon tanulhatnak-e a gyerekek második nyelvet, akár azt megelőzően, hogy anyanyelvükön megtanulnának?

Helen válaszol:

 

Gyakran kérdezik ezt tőlem, és bár maga a válasz meglehetősen egyszerű, a téma mégis részletesebb magyarázatot érdemel.
Igen, a gyerekek akármennyi nyelvet képesek megtanulni, ha az azokba való bevezetés rendszeres, következetes és folyamatos módon zajlik.

Sok gyermek nő úgy fel, hogy három vagy négy nyelvet hall. Az unokám tökéletes példa erre: édesanyja anyanyelvén, koreaiul beszél hozzá, édesapja az ő anyanyelvén, héberül, miközben angol nyelvi környezet veszi körül, a szülők egymással angol nyelven beszélnek és természetesen én is így szólok hozzá. Így tehát a kisunokám háromnyelvűként nő fel. Alig három hónapos volt, amikor a család nemrég Thaiföldre utazott és gyönyörűen reagált a thai nyelvre. Hogy megértette-e? Nem vagyok biztos benne. És öt hónapos korában természetesen még nem beszél, az azonban bizonyos, hogy az üzenet értelmét felfogja. Elmagyarázom, hogy miért.

Bemenet = Kimenet

Amit a nyelv létrejöttéről biztosan tudunk az az, hogy a jelentés felfogása megelőzi a szóbeli megnyilvánulást. A megértés a beszéd előtt jár. A gyerekeknek először hallani kell a nyelvet, magukba szívni azt, aztán előbb vagy utóbb megértik a hangokat és beszéd formájában maguk hozzák létre őket. A gyerekeknél ez a dolgok rendje. Ez teljesen normális így. Ha a szülők úgy érzik, hogy, csak mert a gyerek még nem beszél nem is érti meg, amit hall és kevesebbet szólnak hozzá, a gyerek esélye a megértésre csökken és ennek következtében a hallott beszédből még kevesebbet fog visszaadni. Bemenet = Kimenet. Nem győzzük eleget hangsúlyozni.

Kutatások igazolják, hogy a korán beszélni kezdő gyerekek nagyobb szókinccsel rendelkeznek. Nincs ebben semmi meglepő; többet beszéltek hozzájuk a szüleik. Sajnálatos tény, de az egyértelmű eredmények ellenére találkoztam olyan tanult, intelligens családokkal, ahol tudatosan nem beszélnek a kisgyerekhez, nem látva annak értelmét “Hiszen még maga sem beszél!”. Persze, hogy nem beszél a gyerek, ha hozzá sem beszéltek eleget! Öt hónapos unokám az Aba szót próbálgatja kimondani, amely apát jelent. Ejti az „Ah…” hangot és számomra világos, hogy ez már a beszéd próbája. Aztán az „Ah…bf….” hangok hagyják el a száját. Véletlenről szó sincs, ez korai beszédformálás. A „B“ betű bilabiális hang, amelynek képzése során a hangszálakat megrezegtetve, a levegő az alsó és a felső ajkak között áramlik. A „B” éppen ellentéte a „P”-nek, ami hasonló, csak a hangszálak megrezegtetése nélkül képezve. A „B” és a „P” közötti különbség csupán annyi, hogy egyik esetben rezegnek a hangszálak a másikban nem. A hang képzéséhez, mivel a levegőt kifelé fújjuk, figyelnünk kell a rekeszizomra és a légzésre. Csak kevés olyan nyelv van, ahol a levegő befelé szívásával is képeznek hangokat. Amikor a kisunokám az „ummah”, koreaiul anya szót szeretné kimondani, a nazális „m”-et kell megszólaltatnia, amihez a levegőt az orron keresztül kell kifújni. Mivel nazális hang, képzésekor a szájüreg térfogatát kellene csökkenteni és a levegőt a nazális hasadékon keresztül áramoltatni, amit a beszédképző szervek fejlettsége ebben az életkorban nem tesz még lehetővé.

Itt van Tehát adott az öt hónapos, aki világos, hogy az Aba szót akarja mondani. Eddigi próbálkozása nem volt véletlen, az egyéb szavakat figyelemre sem méltatta, de amikor a már sokszor hallott, ezért ismerősen csengő, Aba szót mondtam ki, ismét kísérletet tett a megformálására. És ez így megy szakadatlan. Minél többször hallja a szót, annál többet beszél majd.

A gyerekekben különböző mértékű a beszédre való hajlandóság, a képességeik sem egyformák. A beszédkezdés kora szintén eltérő. Ha a gyerek későn beszél, ez nem azt jelenti, hogy nem elég éles az elméje. Vannak olyan típusú gyerekek, akik nem beszélnek addig, amíg nem érzik tökéletesnek azt, amit mondanak. Ők természetükből fakadóan ilyenek. Nincs abszolút szabály, csak ahogyan már említettem bemenet = kimenet.

Tehát akkor miért is lehetséges, hogy a gyerek angolul tanuljon akár azelőtt, hogy anyanyelvét elsajátítja? Azért mert képes rá, hogy két nyelven értsen és két nyelvet beszéljen egyszerre. Olyan fontos, hogy már kisgyermekkorban birtokában legyünk a második nyelvnek! Nemzetközi jelentősége miatt persze az angol tűnik ebben a szerepben a legfontosabbnak. az angol korunk üzleti, politikai és kommunikációs lingua francája. Általában véve tehát miért fontos az, hogy legalább még egy nyelv a birtokunkban legyen? A legalább egy további nyelv fontossága az agyi funkciókban rejlik. Igyekszem alátámasztani ezt néhány irányból.

Minden agyban dől el

 

A gyerek agya a fogantatástól kezdve növekszik. A világrajövetelkor a gyerek légzése, látása, és esetlegesen éleslátása is be van drótozva. Az alap bedrótozottság mellett azonban a gyermeki agy sok ezer, millió és milliárd agysejtje még nem rendelkezik összeköttetéssel. Az agysejtek közötti idegi összeköttetés, vagyis a kommunikációs pályák nélkül, semmire sem megyünk. Minden az összeköttetésről szól. Mi az, ami összeköti az agysejteket? Az ingerület. Az inger hatására az agysejtek kommunikálni kezdenek, az idegpályákon kapcsolódni vágynak, hiszen ez létük értelme. Óriási tömegükből a sejtek legnagyobb része között nem jön majd létre kapcsolódás, de minél több inger éri őket annál nagyobb mértékben nő a kapcsolat kialakulásának esélye. Ha az agysejtek között egyszer létrejön a kapcsolat, ez egész életen át fennmarad. A korán kialakult kapcsolatok a leginkább tartósak. Soha nem lehetünk túl fiatalok a tanuláshoz.

A nyelv nagyon bonyolult funkció. A legösszetettebb matematikai számítás elvégezhető egy egyszerű számológéppel, de az emberi nyelv annyira komplikált, hogy nincs olyan számítógép a világon, amely folyékony emberi nyelvet lenne képes létrehozni. Az egész történet a nyers hangokkal, a fonetikával kezdődik. A hangok felfogásának, használatának és felismerésének képessége gyermekeink számára a születés pillanatától fogva rendelkezésre áll. Gyermekeink azzal a képességgel születnek, hogy magukba szívják, használják és felismerjék a hangokat. Négy hónapos kortól kezdve képesek leszűkíteni a hangok körét az anyanyelvben meglévőkre, ezt követően már a beszédhangok nyelvi rendszerben elfoglalt helyét vizsgáló fonológiáról beszélünk.

A gyerekek agya ezeket a kapcsolatokat hétéves korig alakítja ki.

Második nyelv és nyelvi kompetencia elsajátítása. Johnson és Newport, 1989

 

Johnson és Newport nagyra becsült kutatása megerősíti, hogy a korai nyelvtanulásban van egy kritikusan hatékony (szenzitív) periódus. Az említett kutatók által 1989-ben publikált áttörést jelentő tanulmányukban olyan Kínából és Koreából származó doktori és poszt-doktori képzésben résztvevő hallgatók nyelvtani kompetenciáit vizsgálták, akik 3 és 39 éves koruk között érkeztek az Egyesült Államokba. A tanulmány rávilágított, hogy azok, akik 3 és 7 éves koruk között érkeztek a nyelvterületre, az anyanyelvüknek megfelelő szintű angol nyelvtani kompetenciával bírtak. Akik 8 és 10 éves kor között érkeztek gyengébb eredményt értek el, de jobbat, mint azok a társaik, akik 11 éves koruk után kerültek az Egyesült Államokba, az ő tudásuk ugyanis azokkal volt egy szinten, akik az angolt felnőttkorban sajátították el. Patricia Kuhl, a Washington Egyetem Agykutatási és Tanuláskutatási Intézetének társigazgatója szintén tudományos kutatással támasztja alá a korai nyelvtanulás kritikus periódusának létezését: The Linguistic Genius of Babies 

Minél korábban, annál jobb

Tehát ha a kritikus időablak három és hét év közé esik, miért tanítsuk a gyerekeket azelőtt, hogy megtanulnának az anyanyelvükön beszélni? Miért ne várjunk három éves korig? Nos azért, mert a párhuzamosság nagyon jót tesz az agynak. Anyanyelvünkön húsz éves korunkig kb. 1000 új szót tanulunk meg évente, amely a beépüléskor óriási szókészletbővülést és agyi fejlődést jelent. A különböző nyelvek különböző pszichológiai realitással bírnak. A gyerekek a nyers hangokat (fonetika) pszichológiai realitássá (fonológia) négy hónapos kortól kezdődően rendezik. Emiatt olyan fontos minél hamarabb megismertetni a gyerekeket a nyelvvel és a második nyelvvel is.

A nyelv rendszere nagymértékben komplex és egybefonódó. Tartalmazza a szavak szerkezetét leíró morfológiát, a mondatok szerveződését leíró szintaxist, a beszédhangok nyelvi rendszerben elfoglalt helyét tárgyaló fonetikát, a beszéd hangjainak mintázatával foglalkozó fonológiát, a különböző szintű jelentésekkel foglalkozó szemantikát, csakúgy, mint az akcentusokat. Az angol nyelvnek egyedül több száz akcentusa létezik. Mindezek a különböző nyelvek eltérő hangrendszereket alkotnak, a hangrendszerek változnak, elmozdulnak, különböző realitásokat hordoznak.

A nyelv lenyűgöző. És miközben elsajátítása felnőttkorban már kifejezetten nehéz, a gyerekek számára játékosan könnyű. A gyerek folyamatos tanulásra teremtetett. Mindenekelőtt nyelvtanulásra!

Az előnyök

Megfelelően cselekszik tehát az a szülő, aki lehetővé teszi, hogy a gyerek angolul tanuljon akár azelőtt, hogy anyanyelvét elsajátítja? Vezető kutatói tapasztalatok erősítik meg, hogy ennél többről van szó: ez az egyik legjobb dolog, amit a gyermekéért tehet. Minél több nyelvet tud egy gyerek, annál rugalmasabb, annál intelligensebb lesz. Jól dokumentált kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a két- vagy akár többnyelvűek kevésbé esélyesek az Alzheimer kórra vagy a demenciára. Társadalmi megközelítésben a kétnyelvűség magasabb fokú kulturális toleranciát is jelent, ami nemzetközi világunkban rettentő fontos. Összehasonlító tanulmányok tapasztalata alapján a két tanítási nyelvű óvodákba íratott gyerekek egyetemen elért eredményei jobbak. Nincs fontosabb a korai nyelvtanulásnál!

 

Fontos, hogy a szülők foglalkozzanak azzal, mit tehetnek gyermekük optimális fejlődésének érdekében a háromtól hét éves korig terjedő időszakban. A gyerek könnyen unatkozni kezd. Ha tanul, az boldogsággal tölti el és akkor tanul a legkönnyebben, ha mozoghat. Az általam megálmodott és kifejlesztett korai oktatási programok a tanítást teljes egészében a mozgás, játék és zene alapjaira helyezik. Azok az óvodák és iskolák, ahol a kisgyereket asztal mellé ültetve, a játék terének biztosítása nélkül igyekeznek rábírni a tanulásra, nem érnek célt. Így a felnőttek tanulnak. Felnőttkorban az agy intellektuálisan fejlettebb, jobban képes az összpontosításra. Lépjünk végre túl azon az elképzelésen, hogy a gyermeki tanulási folyamat levezethető felnőtt tanulási szokásainkból!

 

A gyermekek a mozgáson és az élményeken keresztül tanulnak. A Helen Doron oktatási anyagok úgy készültek, hogy azok a gyermeket folyamatos mozgásban tartják, miközben az elsajátítás sikerét a sokszoros ismétlés biztosítja. Az ismétlés módszerével a meghallgatás és a felfogás éppen úgy zajlik, ahogy a gyermek az anyanyelvét sajátítja el. Újra és újra hallja, és ha még nem is beszél, a tanulási és a feldolgozási folyamat zajlik.

 

A kisbabás szülőknek tudniuk kell, hogy gyermekük érti, amit hall. Ne kérdezzék, hogyan lehetséges! Ez így van. Minden szülőben ott munkál az a bizonyos „veleszületett szülői képesség”, ösztönösen megértésre formáljuk a nyelvet, hangsúlyozunk bizonyos szavakat, szótagokat és játszunk a hanglejtéssel. Soha ne érezzük feleslegesnek ezt. Beszéljünk annyit a gyerekhez, amennyit csak tudunk. Beszéljünk hozzá az anyanyelvünkön, hiszen az, ahogyan az anyanyelven szólítanak meg, nagyon fontos. Az érzelmi kötődés nyelve mindig az anyanyelv legyen!

 

Ha gyerek családjában van más nyelven beszélő személy, fontos, hogy ő is saját anyanyelvén szóljon hozzá, amennyiben ez a kommunikáció rendszeres és következetes. Ha a szülők szívesen és tökéletes biztonsággal használják az angol nyelvet, nyugodtan beszéljenek a gyerekhez angolul. A gyerekek probléma nélkül sajátítják el a második nyelvet, és erre szükség is van; fontos kiaknázniuk az éltben eléjük táruló lehetőséget.

Helen Doronról

Helen 1985-ben indult kisvállalkozása keretében eredeti és forradalmian új segédanyagokkal támogatott nyelvtanulási módszertant vezetett be. A tanfolyamok kimagaslóan sikeresek voltak és köszönhetően a kreativitás és önkifejezés eszközeivel egyedülálló légkört teremtő módszertannak, a vállalkozás mérete új tanárok, tanári tréningek és további programok bevonásával rohamosan nőtt. Új témakörök jelentek meg, mint a matematika, a fitnesz vagy a kisgyermekek korai fejlesztése, és az oktatási tevékenység a Helen Doron Oktatási Csoport márkanév alatt folytatódott.

A Helen Doron Oktatási Csoport az innovatív oktatási rendszerek élvonalában egyedülálló oktatási programot és minőségi oktatási segédanyagokat kínál csecsemők, kisgyermekek, tizenévesek és serdülők számára a világ minden táján. A Helen Doron Oktatási Csoport a világ egyik legnagyobb gyermek oktatási franchise hálózatává vált, amely 5 kontinensen, a világ 34 országában, közel 90 fő franchise átvevővel, több mint 800 tanítási központtal- és Törökország illetve Dél-Korea területén teljes óvodai nevelési programmal működik.

Bővebb információ a www.helendoron.com weboldalon.