fbpx
 
 
Hungary
  • English for young kidsEnglish for young kids
    Angol nyelv gyerekeknek

    A Helen Doron diákok nem csak tanulnak hanem jól érzik magukat.

    Hogy miért?
  • English learning for childrenEnglish learning for children
    Próbáld ki!

    Ingyenes próba óra

    Központok
  • English for kids
    Kisgyerekkortól tinédzser korig
    3 hónapos kortól 19 éves korig minden korosztály részére izgalmas és érdekes tananyaggal
    Keress egy Oktató Központot
 

Korai nyelvoktatás szakértő

 

Dr Kovács Judit, (ELTE TÓK) a korai nyelvoktatás szakértője, a Helen Doron English módszertan magyar ismerője is, aki évtizedek óta azért dolgozik, hogy a korai nyelvoktatás szakmai hátterével, annak gyakorlatával és módszertanával ismertesse meg a fiatal pedagógusokat. Dr. Kovács Judit több, mint egy évtizede szoros barátságot ápol Helen Doronnal, ami nem is csoda, hiszen ugyanazt vallják.

Íme Dr Kovács Judittal készült interjú egy részlete:

“Alapvető különbség van a kisgyermekkori és a pubertáskor utáni nyelvtanulás között. A kisgyerek spontán módon elsajátítja a nyelvet, majd a fogalmi gondolkodás kiteljesedését követően kerülhet sor a tudatos nyelvtanulásra.

Kérdés, hogy a tanárok, szülők, döntéshozók megértik-e a két szakaszban jelentkező alapvető különbségeket, megértik-e, hogy egész más a nyelvtanítás célja és eszközrendszere a kisgyermek- és kisiskoláskorban, mint később. A kisgyermek tehát valóban nem nyelvet tanul, hanem felszedi, elsajátítja a nyelv szókészletét, szabályait. Ezért is éri folyamatosan annyi kritika a korai nyelvtanulást, mert az óvodában, alsó tagozatban folyó nyelvelsajátítás nem emlékeztet a biflázó, igeragozási paradigmákat bevéső nyelvtanulásra. Olyan dolgokat kérnek sokan számon a kisgyermekek, kisiskolások nyelvtanításán, amelyet nem lenne szabad, mert épp az általuk kifogásoltak az értékei ennek, például a játékosság, a tudatos erőfeszítés hiánya.

A nyelvelsajátítás gyakorlatilag ugyanazon az úton történik, mint az anyanyelv elsajátítása. Fő jellemzője, hogy spontán motivációk, érdeklődés, kommunikációs igény a hajtóereje. A gyerek szeretné magát kifejezni valamilyen idegen nyelven, de korántsem olyan szabályosan, mint a tudatos tanuló. Ebben rejlik a hatékonysága, mivel a gyerekek számára nem okoz szorongást az idegen nyelven történő megszólalás, a válaszadás, mivel a követelmények illeszkednek a gyerekek életkorához, kommunikációs képességeihez. A nyelvelsajátítás során nem a korrekció a fontos. A sok ismétlés, gyakorlás útján úgyis egyre jobb lesz a kiejtés, bővebb a szókincs, helyesebb a nyelvtan. Épp ezért hatékony, épp ezért élvezik a gyerekek, mivel minden kommunikációs aktus gyakorlatilag sikerként értékelhető. Nem jelent valódi hibát az apróbb nyelvi pontatlanság. Nem az a lényeg, hogy jól használja a nyelvet, hanem az, hogy használja. Az életszerű szituációk rendkívül jól aktivizálják a passzív szókincset. A nyelvelsajátítás során a gyerek megérzi a nyelvtani szabályokat, szemben a tudatos tanulással, ahol be kell vésnie ezeket.

Ez a különbség is hozzájárul ahhoz, hogy a nyelvelsajátítás útján tanult nyelv használata még gátlásoktól mentes, szemben a tudatos tanulás útján elsajátított nyelvi készlet alkalmazásánál jelentkező gátlásokkal, amelyek éppen abból fakadnak, hogy a beszélő nem a nyelv használatára, hanem a szabályok helyes alkalmazására koncentrál. A stressz nélküli nyelvhasználat értéke azért nagy, mert átvivődik a későbbi tudatos nyelvtanulásra is. Épp ez az egyik legfőbb értelme a korai nyelvtanulásnak. A másik cél a nyelvtanulás iránti érzékenység, fogékonyság kialakítása.”

Teljes cikk: Oktatási Hivatal weboldal 

Dr. Kovács Judit