Hungary
  • English for young kidsEnglish for young kids
    Angol nyelv gyerekeknek

    A Helen Doron diákok nem csak tanulnak hanem jól érzik magukat.

    Hogy miért?
  • English learning for childrenEnglish learning for children
    Próbáld ki!

    Ingyenes próba óra

    Központok
  • English for kids
    Kisgyerekkortól tinédzser korig
    3 hónapos kortól 19 éves korig minden korosztály részére izgalmas és érdekes tananyaggal
    Keress egy Oktató Központot
 

Oktatás és Magyarország

2008-2012

Tudnivaló, hogy a minőségi oktatás megléte nem csak attól függ, hogy egy ország mennyit költ rá. De azért azt sejtjük, hogy erős összefüggés van egy ország közoktatásának színvonala és az oktatásra fordított pénz mennyisége között.

Az OECD 2015-ben kibocsátott, ötéves korszakot felölelő tanulmánya éppen ebből a szempontból foglalkozott a tagországok oktatásával.

És azt láthatjuk, hogy Magyarország toronymagasan vezeti azon országok listáját, ahol a válságra az oktatásra fordított pénz megkurtításával reagáltak.

Magyarország egy diákra 5564 USA dollárt költ évente, míg az OECD átlag ennek majdnem a kétszerese, 10220 dollár.

  • A gazdasági válságból való kimenekülésnek sok receptje van. Az egyik bevált recept szerint ilyenkor többet kell költeni oktatásra, kutatásra és fejlesztésre, aminek hatása párév alatt érződik egy ország életében.
  • Az innovációk megjelenésével szinte automatikusan növekszik a munkahelyek száma, nő az elkölthető bértömeg és ez beindítja a belföldi fogyasztást.
  • Csökkenthető a munkanélküliség, hiszen jó páran iskolapadban maradnak, ahelyett, hogy kilépnének a munkaerőpiacra.
  • Ha viszont kikerülnek a munkaerőpiacra, ’kapósabbak’ lesznek, hiszen iskolázottabbak.
  • A szakképzés fejlesztésével több termelőüzemet lehet az országba csalogatni, illetve meg lehet akadályozni a meglévő gyárak, üzemek távozását.
  • E szerint a recept szerint a válságból való kilábalás fő eszköze a növekedés és a fejlődés.

Ezt a megoldást nevezhetjük akár vidám receptnek is.

A magyarországi helyzetről szóló ábra egyértelműen mutatja, hogy hazánk – sajnos – a válságból való kilábalásnak másik útját választotta.

Ismerünk ugyanis egy másik receptet is. Ez is működik – csak – ha szabad így fogalmaznunk – elég szomorú receptúra.

E szerint a recept szerint kevesebbet kell oktatásra költeni, mint a válság előtt, mert:

  • Ugyanazt a pénzt, ugyanazt a bértömeget több ember között kell elosztani, hogy minél több embernek legyen állandó bevétele és ezzel csökkenthetőek a szociális feszültségek is.
  • Így, bármilyen furán is hangzik, de az a kívánatos, ha minél alacsonyabb szintre szorítják az általános iskolázottság, és általános műveltség színvonalát, hiszen a magasabb végzettséggel rendelkezők több bért kérnek, míg az alacsonyabb végzettséggel bírók kevesebbel is beérik.
  • Az állam ezzel párhuzamosan támogatja az olyan munkahelyek létrejöttét, melyekhez nem kell különösebb képzettség.
  • A válságból való kilábalás során a gazdaságirányítás és oktatáspolitika nem lát esélyt a fejlődésre, a meglévő bértömeg újraelosztásában látja a kiutat.
  • A recept alkalmazása esetén az általános bérszínvonal más országokéhoz képest egyre alacsonyabb lesz, míg a magasabb végzettséggel bírók az átlagnál egyre többet keresnek.
  • Emiatt pedig egyre többen távoznak külföldre, amivel az ország két legyet üt egy csapásra: egyrészt nem kell munkát adnia a távozóknak, csökken a munkanélküliség, másrészt és a külföldi munkabér egy részét majd hazautalják.
  • E szerint a recept szerint a válságból való kilábalás fő eszköze a javak újraelosztása egy alacsonyabb szinten.

oktatás

Mondanunk sem kell, hogy a vidámabb receptet alkalmazók középtávon is fejlődést tudnak felmutatni, és az általános jólét szintje növekszik, míg a szomorúbb receptet alkalmazó országokban egy szűk és egyre gazdagabb elit létrejötte mellett csökkennek a társadalmi különbségek, igaz, az általános jólét szintje a lehetőségekhez képest alacsonyabb lesz.

Magyarország 2012-ben majdnem pontosan negyedével kevesebbet költött oktatásra, mint 2007-ben. Ami azt jelenti, hogy minden négy forintból egyet, minden száz forintból 25-öt kivettek az iskolák, óvodák, egyetemek és a kutatóintézetek zsebéből.

És itt megjegyzendő, hogy még 2007-ben sem lehettünk elégedettek az oktatás színvonalával és körülményeivel. Hát még 2012-ben… Ebből a tézisből pedig az következik, hogy veszélyes folyamat indul be, ugyanis aki megteheti, és akinek ez fontos, gyermekét kiveszi a közoktatásból és jövedelme jórészét tandíjra fordítva, ami viszont alapjaiban rázza meg a a mesterségesen létrehozott társadalmi egyenlősdit, és hosszútávon a társadalmi különbségek növekedéséhez vezet.

Az ábrán az is jól látható, hogy a visegrádi országok közül egyedül Magyarország olyan „szerencsés”, hogy a válságból való kilábalás szomorúbb útjára lépett. Csak remélni tudjuk, hogy mindez ideiglenes, és a megfelelő döntéshozók is ráébrednek, hogy a szomorú recept alapján kotyvasztott étel nem ízletes, és a jövőben a vidámabb receptúrát kell alkalmaznunk, ha boldogulni akarunk.