HELEN DORON BLOG

Ha ismered a blogunkat, nagy a valószínűsége, hogy találkoztál már a honlapunkkal is, amelyek egymást kiegészítve igyekeznek hasznos infókkal szolgálni a kisgyerekek korai nyelvi fejlesztéséről. Hadd ajánljam most a figyelmedbe a következő cikket a gyerekek a kétnyelvűség és az agykapacitás háromszögéről, amit a honlapról vettem át. Hasonló érdekességekről kaphatsz híreket, ha feliratkozol a kb 2 havonta megjelenő hírlevelünkre itt>>.

A kétnyelvűség növeli az agykapacitást

Az alábbi cikk 2004 októberében került publikálásra a Nature magazinban, amely egy hetente megjelenő nemzetközi tudományos folyóirat.

„A kétnyelvű emberek nem csak kommunikációs készségeik terén tesznek szert előnyre egynyelvű társaikhoz képest. A legújabb kutatási eredmények szerint . . . a kétnyelvűek agya fokozottabb mértékben fejlődik, így számos készség és képesség terén juthatnak előnyhöz.”

Andrea Mechelli, a londoni Wellcome Department of Imaging Neuroscience kutatója és neves kollégái, többek közt a római Fondazione Santa Lucia szakértői, megvizsgálták a kétnyelvű emberek agyi sűrűségét (agyi kapcsolatainak sűrűségét). Először 25 fő egy nyelvet beszélő embert, majd 25 olyan kétnyelvű embert vizsgáltak meg, akik a második európai nyelvet 5 éves koruk előtt sajátították el. A kétnyelvűek úgy beszélik az angol nyelvet, akár az elsődleges nyelvet (vagyis anyanyelvüket).

A kétnyelvű agy jobb

Az agyunk kétféle szövettel rendelkezik, a szürke és a fehér állománnyal. A szürke állomány tartalmazza az agyban található idegsejtek nagy részét. A kutatások rámutattak a szürke állomány sűrűsége és a nyelv, memória és figyelem közti összefüggésekre. Az agyi képeken látható, hogy a kétnyelvűeknek sűrűbb a szürke állománya, mint egynyelvű társaiknak!

A különbség az agyszövet sűrűségében különösen az agy bal oldalán szembetűnő – mint tudjuk, ez az agyfélteke felelős a nyelvi kontrollért és a kommunikációs készségekért. A jobb agyféltekén is hasonló tendencia volt megfigyelhető. A kutatások szerint, bár a nyelvtudás közvetetten befolyásolja az agyi funkciókat, a kétnyelvűek agyában strukturális különbségek is megfigyelhetőek. Ez a hatás leginkább azoknál volt észlelhető, akik az 5. életévük előtt sajátították el második nyelvüket.

Egy másik kutatásban 22 olasz anyanyelvűt vizsgáltak meg, akik az angolt mint második nyelvet 2 és 34 éves koruk között tanulták meg. Azok, akik az angolt egész fiatalon sajátították el, nagyobb profizmussal bírtak az olvasás, írás, beszéd és értés területén. Amint az első tesztből is kiderült, a bal agyfélteke szürke állomány sűrűségének növekedése azokhoz az évekhez kötődik, amikor kétnyelvűvé vált az egyén. A szürke állomány azoknál volt a legsűrűbb, akik a lehető legfiatalabban sajátították el a második nyelvet. Úgy tűnik, a második nyelv elsajátítása könnyebb gyermekkorban!

„Kutatásaink arra engednek következtetni, hogy az emberi agy struktúráját a második nyelv elsajátítása változtatta meg.” - írták a kutatók a Nature folyóirat októberi számában.

A nyelv területén folytatott kutatások bebizonyították, hogy a gyerekek agya mennyire ’plasztikus’, s hogy ez a rugalmasság hogyan csökken az évek során. Patricia Khul, a Washington-i Egyetem munkatársa a csecsemők agyának ún. ’auditoros térképeit’ vizsgálta, melyeket a gyerekek agya a hangok hatására hoz létre.

Vizsgálatai alapján kiderült, hogy eleinte a hallókéreg neuronjai olyanok, mint a dolgozók, akiknek még nem lett feladat kiosztva. De ahogy a csecsemő hallja, mondjuk az angol nyelv rá jellemző mintázatát, a hallókéreg idegsejtjeinek egy-egy bizonyos csoportja feladatot kap, és felelőssé válik az adott hangra való válaszadásért. Minden egyes idegsejt csoport csak akkor jelez, amikor a fülből egy meghatározott hang mintázatának (pl. „pa” ) megfelelő üzenet érkezik hozzá.

12 hónapos korukra a gyermek auditoros térképe teljesen átalakul. Nem lesz képes meghallani olyan fonémákat (jelentést megkülönböztető hangokat), amiket nem hallott már legalább ezerszer, mivel agyában nem léteznek neuron csoportok, melyek feladata az adott hangra való reagálás. Minél idősebb lesz, annál nehezebbé válik számára az új nyelvek elsajátítása: egyre kevesebb feladat nélküli neuron áll rendelkezésre, hogy az új hangok felismerésének feladatát ellássák.

A tapasztalat a szókincs kialakítása szempontjából is fontos, már egészen fiatal korban is. A kisgyermekek szókincsének mérete erősen összefügg azzal, hogy anyjuk mennyit beszél hozzájuk, állítja a Chicago-i egyetem munkatársa, Janellen Huttenlocher. Húsz hónapos korukra a sokat beszélő anyukák gyerekei átlag 131 szóval többet használtak, mint a kevésbé közlékeny anyukák gyermekei. Két éves korukra a két csoport közti szakadék megkétszereződött 295 szóra nőve. Huttenlocher szerint „a kritikus faktor az, hogy hányszor hallja a gyermek a különféle szavakat”.

Ez befolyással van a mondatszerkezetek összetettségére is, mondja Huttenlocher. Azon anyák gyermekei, akik összetett mondatokat használtak (melyekben ’mikor’ és ’miért’ típusú mellékmondatok szerepeltek) az esetek 40%-ában, maguk is ilyen mondatokat alkottak az esetek 35%-ában. Azon anyák gyermekei, akik csak az esetek 10%-ában kommunikáltak összetett mondatokkal, csupán az esetek 5%-ában alkottak ilyen mondatokat.

Mindez megmagyarázza, miért olyan sikeres a korai nyelvoktatás terén világszerte élenjáró Helen Doron Early English módszer. Az anyanyelv-tanulás mintájára épülő Helen Doron módszerrel 3 hónapos kortól egészen 14 éves korig oktathatóak a gyerekek angol nyelvre, speciálisan képzett tanárok segítségével. További értékes információt a kisgyermekkori képességfejlesztésről weboldalunkon a szülőknek szóló résznél talál.

Jelentkezzen be gyermekével ingyenes próbaóránkra:

www.helendoron.hu